Sziasztok!
Bár
eléggé lehúztam a sorozat első részét, de a második rész fülszövege felkeltette
az érdeklődésemet, és egy délelőtt alatt el is olvastam.
A történet: Féktelen szerelmi történet; gyógyír azoknak,
akiknek a Ha az enyém lennél olvasása összetörte a szívét… Egyáltalán nem
könnyű őrülten magunkba bolondítani egy fiút. Mármint, hogy a fiú őrüljön meg a
szerelemtől. Különösen akkor nehéz ez, ha az érintett fiú emberemlékezet óta az
unokanővérünkbe szerelmes. Ami laza szórakozásnak tűnt, a csábítás játékává
válik. Sawyer
és Lana
szándékai talán eltérőek, de ugyanolyan hévvel vonzódnak egymáshoz… Sawyer egy
fájó szakításból próbál kilábalni. Három évig járt együtt Ashtonnal, gyerekkori
szerelmével, akiről kiderült, hogy mindvégig Beau-t, Sawyer testvérét szerette.
Lana Ashton unokatestvére, és azért érkezett, hogy vele töltse a nyarat, és nem
utolsósorban meghódítsa Sawyert, akit gyermekkoruk óta szeret.
A
sztori hat hónappal a Ha az enyém lennél befejezése után játszódik. Sawyer HAT
HÓNAP alatt nem tudta kiheverni a szakításukat Ashtonnal! (Mit esznek ezen a
csajon? Most komolyan…) Nekem úgy jött le, hogy még csak szerelmes sem volt
belé igazán. (Nem úgy, ahogy a nagykönyvben meg van írva.)
Szóval
Sawyer hat hónapja nyaldossa a sebeit, amikor meglátja Lanát, Ashton
unokatestvérét. A csaj kiskora óta szerelmes Sawyerbe, és elhatározta, hogy
ezen a nyáron tesz is érte valamit, hogy Sawyer viszontszeresse. Eldobja a „jó kislány”
megjelenést, és igazi bombázóként indul meghódítani a kiszemelt srác szívét. De
ez nem megy túl könnyen, mivel a srácnak, bár tetszik Lana, még mindig az a
rögeszméje, hogy ő Ashtonba szerelmes, és úgy kapaszkodik ebbe, mint a kutyám a
frizbibe.
Aztán
támad egy „zseniális” ötlete: Eltervezi, hogy féltékennyé teszi Ashtont azzal,
hogy Lanával kavar. Hát, ez a terv több helyen is sántít, és Sawyer nem számolt
bizonyos érzésekkel sem… De már így is túl sokat mondtam… :D
Az
írónő véleményem szerint sokat fejlődött az első könyv óta. Itt is meg van
ugyan, az a sistergő szenvedély, de itt pont annyi amennyire szükség van. Az
előzőhöz hasonlóan váltott nézőpontú az elbeszélés, és itt kell is. (A Ha az
enyém lennél-ben tök fölösleges volt.)
A
karakterek is sokkal szerethetőbbek, bár itt-ott felpofoztam volna őket… de
csak szeretetből ám. ;)
Szereplők:
Sawyer:
Az első részben őt sem bírtam. Unalmas volt, és már ott is feltűnt, hogy valami
nem normális a szerelmében Ashton iránt (könyörgöm, jó ha egy szájra puszit
adott neki). Ezekkel még megbékéltem volna, de amikor Ashtont szívatták a
suliban… Hát, akkor csúszott le a Kedvenc karakter címről.
Most
viszont egészen más volt. A fejében járva megértettem bizonyos dolgokat, és
megtudhattam, hogy Sawyer nem is az az angyali teremtés, aminek mindenki hiszi.
Ő is tud dühös lenni, tud szenvedni, és úgy istenigazán szeretni. És ez nekem
nagyon tetszett. :D De ezekkel együtt sem tudok szemet hunyni afölött, hogy hat
hónap alatt nem tudta felfogni, hogy Ashton Beaut szereti, és még mindig
reménykedik. Néha pedig (bár bejárhattam a gondolatait), egyáltalán nem
értettem, hogy miért az teszi, amit.
Lana:
Az első könyvben nem kapott grandiózus szerepet, és Ashton leírása alapján nem
kedveltem meg túlzottan. Hát, itt minden más lett. Az ő karakterével könnyen
tudtam azonosulni, és teljesen átéreztem, a szülei, és Sawyer miatt
szenvedését. Azt, hogy mennyire szerette a srácot, viszont az, amit később
tesz, nem túl jó konfliktuskezelés, inkább gyávaság. De persze, bizonyos
szempontból ezt is meg lehetett érteni (huh, de nehéz nem spoilerezni!) Szóval
Lana karaktere számomra egy nem épp magabiztos, de eltökélt lány, aki már
eleget szenvedett, és megérdemli a boldogságot.
Ethan:
Nagyon aranyos srác, és önzetlen. Amit a végén tesz… hát, le a kalappal előtte.
Jewel:
Vele kapcsolatban lenne pár kérdésem: Miért van a könyvben? Miért barátkozik
vele Lana? Hogyhogy nem kapott még szifiliszt? (Asszem ezzel bőven leírtam a
karakterét)
Beau
és Ashton: Őket még mindig nem bírom.
Borító: 10/9
Szinte
ugyanaz, mint az első rész borítója, csak más emberkékkel.
Akit imádok: Lana, Sawyer, Ethan
Akit utálok: Ashton
Amit imádok: Sawyer+Lana jelenetek, az epilógus, Sawyer vallomása
Amit utálok: Sawyer már-már beteges imádata Ashton iránt
Összegzés: Sokkal jobb, mint az első rész. Nekem tetszett.
Olvassátok el ti is!
4.5/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése