Marie Lu: Legenda (Legenda #1)

Sziasztok!

Ebben a bejegyzésben Marie Lu trilógiájának első részével foglalkozom.

Borító: 10/10

Felvonja magára a figyelmet, de nincs agyoncicomázva. A 3D-nek ható szöveget pedig egyszerűen imádtam. Első látásra megbabonázott. Ugyanakkor, lehet, hogy kicsit lassú felfogású vagyok, de én még mindig nem jöttem rá, hogy mi ez az címerszerűség. 

A történet:

A hajdani Los Angeles partvidékét elöntötte a tenger. Észak-Amerika két nemzetre szakadt; a Köztársaság hadban áll a Kolóniákkal. A jómódú környéken, az elithez tartozó családba született, tizenöt éves June kivételes tehetség. kötelességtudó, szenvedélyes, a haza iránt elkötelezett, nyitva áll előtte az út a Köztársaság legmagasabb katonai köreibe. A Lake Szektorban, a nyomornegyedben született, tizenöt éves Day a Köztársaság legkeresettebb bűnözője. De a szándékai korántsem olyan elítélendők, mint azt gondolnánk. Ők ketten két külön világban élnek, és talán sosem keresztezné egymást az útjuk, ám egy nap June bátyja gyilkosság áldozatává válik. Az első számú gyanúsított Day lesz. Ezzel kezdetét veszi a mindent eldöntő macska-egér játék, melyben Day kétségbeesett versenyt fut a családja életéért, miközben June elszántan igyekszik megbosszulni bátyja halálát. De az események megdöbbentő fordulatot vesznek. Rájönnek, kettejükben van valami közös, és azt is megtudják, milyen messzire hajlandó elmenni a hatalom, hogy megőrizze titkait.

 Imádom a disztópiákat, ezért nem csoda, hogy a fülszöveg elolvasása után akaromakaromakarom–üzemmódba kapcsoltam. Igaz, egy kicsit várnom kellett, de végül megszereztem, és örömmámorban merültem el June és Day világában.

És ez a könyv fantasztikus! Nem tudom, hogy az tetszet-e benne jobban, hogy a főszereplők egyidősek velem, vagy, hogy valahányszor együtt voltak, az valami eszméletlen aranyos volt. nem nyálas, és nem is túl rideg. Az írónő remekül leírta, hogy mi játszódik a fejükben: nem bíznak egymásban ugyanakkor vonzódnak egymáshoz.

Imádtam a világ ábrázolását is. A Köztársaságot az első bekezdés után megutáltam, de a Kolóniák sem lettek a kedvenceim. Az Elsőről pedig ne is beszéljünk. Van még pár ember, de nem spoilerezek, és hátha valaki megszereti őket. Mindenesetre szeretem, ha van kit utálni a könyvben, és itt bőven akadtak jelentkezők a legmocsokabb szereplő címre.

Szóval, az egész könyvet, úgy ahogy van imádtam, erre nem is pazarolok több időt. Jöjjenek a szereplők kivesézése.  

Szereplők:

Day: Imádtam. (tudom, tudom, szinte mindenre ezt mondom, de ha egyszer olyan jó ez a könyv :D) Az első mondatával megfogott, és nem eresztett. Day sokat szenvedett – SPOILER és még fog is, nem keveset -, de mégis elég optimista karakter. Emellett nagyon okos (én csak néztem, és nem értettem, hogy hogy a jó égbe bukott meg a próbán). A családja a mindene, értük bármit megtenne. Emellett nagyon bátor is. Ezekkel a jellemvonásaival pedig megnyerte a szívemet. (Nem mintha az olyan nehéz lenne…)

June: Megmondom őszintén: az elején nem bírtam. Sőt a közepén sem. Túl merev és maximalista és… hát, igen, kíméletlen volt. Én megértem, hogy meghalt a bátyja, de azért mégis… Az sem javított a megítélésemen, hogy az elején lenézte a nyomornegyedbelieket. Elkényeztetett csitri… De aztán találkozik Day-jel és utána teljesen másképp láttam őt. Bár amit később tesz… Szóval, a Lake szektorban töltött idő alatt egyre inkább megkedveltem. Kimutatta, hogy tud ő gondoskodó és kedves is lenni, nem csak a Köztársaság agymosott katonája. Ahogy Day esetében, nála sem volt hiány az intelligencia, de nála ez nem igazán volt meglepő. (1500 pont… te jó ég!) Ugyanakkor elképesztő, milyen jó megfigyelő. Csak tátottam a szám, hogy milyen apróságokból, mekkora következtetéseket le tud vonni. Nem semmi a csaj.

Tess: Day mellett nőtt fel az utcákon, és megtanult gyógyítani, aminek elég sok hasznát veszik. Szimpatikus lány, ha eltekintek attól, hogy volt egy olyan előérzetem, hogy bele fog kavarni a June+Day felállásba. Az első részben viszont még nem ismerjük meg annyira, így rá majd hosszabban visszatérek a Prodigyben.

Thomas: Őt utálom. Az elején ugyan még nem szolgált rá, de már ott olyan tenyérbe mászónak éreztem, arról nem is beszélve milyen kis „mintakatona”. Aztán később rá is szolgált az utálatomra, de ez spoiler.

 

Akit imádtam: Day, Day, Day és June :D

Akit utáltam: Thomas

 

Amit imádtam: Minden June+Day jelenet. <3

Amit utáltam: Amikor elfogják Day-t. 

Összegzés: A könyvet imádom. Day-t imádom. June-t megimádtam. A többi szereplő nem érdekel. Olvassátok el ti is, megéri.

5*/5